Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
ÉLET

Story time

Cassiopeia · 3 hónapja
Na szóval mostanában nem történt velem semmi,ezért nem nagyon tudtam mit írni na de mindegy .. mert pár napja ugyanis az történt velem, hogy elmentünk én ,M ,B és B2 sétálni (hívjuk őket így).
Szóval elmentünk és felmentünk néhány szénabálához .. és mondta B, hogy hoztak egy kis italt .. mondom oké max ittam belőle 2 kortyot, amikor is B mondta, hogy megissza az egész kisüveget 500-ért ... mondtam neki, hogy én megadom ( gondoltam úgy sem tudja meginni)
Szóval elkezdte inni és ahogy néztem láttam, hogy basszus ez megissza...és megitta 
Először még nem látszott rajta semmi úgyhogy én hazamentem ... és M, B és B2 elmentek kerítést festeni ... 
Később ír M hogy most azonnal menjek hozzájuk és segítsek neki hazavinni, mert már úgy be van rúgva, mint az állat...
Aztán odaértem és mondtam nekik, hogy haza nem vihetjük így, és mivel én laktam a legközelebb hozzám vittük ...
A többiek hazamentek én meg ottmaradtam B-vel ...
És eddig minden storymban benne volt az a srác akibe belezúgtam így megint nem maradhatott ki és találjátok ki, hogy melyik volt ő...
Hát ő B
Most gondoljatok bele én meg ő kettesben egy helységben és közben fogom a fejét, hogy a lavórba rókázzon ne az ágyamra és közben aludt ... Romantikus mi?....
 Aztán miután végigrókázott mindent felébresztettem és hát meg akart csókolni amit még ő most sem tud... de nyilván nem hagytam neki de csak főleg azért nem mert nem akartam kihasználni a helyzetet ...
Aztán menőzött nekem a ... hagyjuk miről..
Végül felállt és kezdte hazafelé venni az irányt amikor is meg akartam fogni, hogy le ne essen a lépcsőn erre elkezdte nekem, hogy ne érjek hozzá mert csak a barátnője érhet hozzá ... és tudjátok már egy ideje kezdtem belőle kiábrándulni és nem is a hányás adta meg a végső löketet hanem ez a mondat a szívembe égett és már nem éreztem úgy hogy én segíteni szeretnék rajta ,,,
mondtam neki, hogy jó akkor most lett elegem belőle most már húzzon haza .. közben szóltam M-nek és B2-nek, hogy kísérjék haza , mert én már, ezek után nem akartam hazavinni ...
Másnap találkoztam vele az úton a szemembe sem bírt nézni ahogy én se az övébe ... 
De legalább 1 valamit köszönhetek neki... hogy beleégette a fejembe ezt a mondatot, mert most már nem úgy gondolok rá, mint eddig...
Így hát valszeg ennyi volt a mi kis love storynk ... 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!